Úgy döntöttem, szentelek egy bejegyzést az amerikai táborozós programoknak is, mivel több helyen leírtam, hogy én is részt vettem ilyenen, és azóta elég sok kérdést kaptam. Íme a válasz néhány gyakorira.
Hogyan lehet amerikai nyári táborba jelentkezni?
Tudtommal Magyarországon több cég is foglalkozik ilyennel, a két legnagyobb a Campleaders és a CCUSA.
Mennyit lehet ezzel megkeresni egy nyár alatt?
A jelentkezés folyamatában hamar tisztázzák a szervezők, hogy te mennyi pénzt raksz bele ebbe az egészbe, azért cserébe mit kapsz, és a táborban mennyit fogsz keresni. Ebben lehetnek táboronként kisebb eltérések, például én nem gyerek-táborba kerültem, hanem egy idős emberekkel foglalkozóba, ahol például létezett olyan, hogy borravaló, ami jelentősen megdobta mondjuk a keresetem – én amúgy 2011-ben voltam, tehát már jó pár évvel ezelőtt, nem tudom, most pontosan mennyi a jelentkezési díj, de általánosságban elmondható volt, hogy akármelyik cégen keresztül jelentkeztél, nagyjából a jelentkezési díj árát visszakeresheted és esetleg még azon felül egy picit. Hatalmas összegeket nem fogsz félretenni, főleg ha utazgatsz utána még Amerikában, akkor szinte tuti, hogy még magadnak is kell valamennyit befektetni. Összegében szerintem olyan szempontból éri meg ez az egész, hogy még ha nem is pluszosan jössz ki a buliból, de annyi pénzért, amit beleteszel, 2-3 hónapot szinte tuti nem tölthetnél el az Egyesült Államokban. Illetve ha a táborban jól jön össze a társaság, akkor az hatalmas élmény lehet, és rengeteg emberrel megismerkedhetsz a világ minden pontjáról.
A táborok nagyon sokban különböznek, a vallási tábortól elkezdve az általam is említett idősek táborán át a szellemi fogyatékkal élő gyerekek táboráig rengeteg különböző hely van a programban, egészen más élményeket nyújt nyilván az összes.
Az én táborom például kifejezetten idős zsidó embereknek szólt, a vendégek közt néhányan még a második világháború alatt menekültek Európából, hihetetlen sztorijaik voltak, azon kívül én korábban nem tudtam sokat/eleget a zsidó vallásról és kultúráról sem, úgyhogy az étkezési szokásoktól az ünnepekig az egész megismerése még egy hatalmas plusz élményt jelentett a multikulti táborozós “alap-élményen” túl is.
Mennyire kemény a munka? Mennyire lesz ez egy ‘nyaralás’?
Ez is nagyon tábor-függő, és még táboron belül is függ attól, ki milyen pozícióban dolgozik. Mi a konyhán reggeltől estig dolgoztunk, kb. egy ebédszünettel megszakítva – a reggeli előtt ott kellett lennünk, hogy mire a nénik-bácsik megérkeznek, minden készen álljon, és este mikor mindenki megvacsorázott, nekünk még ott kellett maradni, leszedni a koszos étkészletet, terítőket, stb. Mindezt heti 6 napban, ezen kívül bizonyos időközönként “on duty” ügyeletet is kellett vállalni esténként, meg a vendégeknek valami kis ratyi színdarabot is készítettünk, annak a próbáin megjelenni, szóval sok hét telt el úgy, hogy konkrétan csak alvásra jutott idő. De más pozikban volt, aki napi 4-6 órákat dolgozott például, úgyhogy ez meg táboron belül is nagyon változó volt. Alapvetően azért inkább a rosszabbra készülj és aztán maximum kellemes csalódás lesz, ha nem olyan kemény a munkád, de 10-12 órás műszakok is benne vannak a pakliban adott esetben, úgyhogy azért ne egy lazsálós nyárra számíts.
A szervező cég azt hirdeti magáról, hogy egy csomó szolgáltatás benne van abban az árban, amit befizetek, a repjegytől a garantált elhelyezésig. Ahhoz képest, hogy mi minden van benne a jelentkezési díjban, az nagyon minimálisnak tűnik. Hogy éri meg ez az egész a szervező cégnek? Mi az “átverés”?
Végül is ahogy leszűrtem, arról van szó, hogy amennyi pénzt te fizetésként megkapsz, az tulajdonképpen nem annyi, amennyit ténylegesen fizet a tábor utánad, hanem annak egy részét emeli le a szervező cég. Visszatérő táborosok le is szokták néha dumálni a táborral, hogy újra felvegyék őket, és már nem a közvetítő cégen keresztül, hogy a teljes fizut megkapják. Ez lehet, hogy lehúzósan hangzik, de szerintem ennek ellenére sem nagyon tudnál ennyi pénzből ennyi ideig Amerikában tartózkodni, tehát még így is megéri azért a te oldaladon is, és azért hozzátenném, hogy ezek a cégek tényleg nagy segítséget nyújtanak. 21 évesen, full tapasztalatlanul, az első tengerentúli utamat én speciel nem tudtam volna leszervezni önállóan vagy csak rettentő nehézkesen, ami így, egy ilyen cégen keresztül azért többnyire zökkenőmentes volt, és mindig úgy éreztem, hogyha valami nehézség adódik, van kihez fordulni. Nem csak anyu-aput hívni, hanem valakit, aki érdemi segítséget tud nyújtani konkrétan azokban a problémákban, amelyek egy ilyen program keretein belül adódhatnak.
Összegében úgy érzed, megérte jelentkezni?
Erre a kérdésre 100%-os IGEN a válaszom! Annak ellenére, hogy nekem személyesen nagyon nehezen indult a tábor, mert előtte 2 héttel jöttem össze egy sráccal Magyarországon, akiről akkor azt hittem, életem nagy szerelme lesz (spoiler alert: nem lett az), és minden nap sírtam és nyomtam az egyszemélyes melodrámát, hogy mennyire hiányzik, ezek után egy darabig mindenben a rosszat láttam, a munka kemény és fárasztó, az ausztrálok meg a britek akcentusát nem értem, a fürdőszobában penészedik a fal, stb, persze miután már nagyon belelovaltam magam a panaszkodásba, az csak egyre rosszabb lett, szóval az első 2-3 hetet szépen végigszenvedtem, aztán lehiggadtam és végül is elkezdtem élvezni, méghozzá annyira, hogy a mai napig életem legkedvesebb emlékei közt tekintek vissza a táboros nyaramra, az ott megismert emberek közül néhánnyal a mai napig tartom a kapcsolatot, a tábor utáni utazgatás során pedig eljutottam a Niagara vízeséstől a Grand Canyonon át New Yorkig a világ legcsodásabb helyei közül néhányhoz.
Hogy ha tehetném, újra jelentkeznék-e? Nem hinném. Ez az élmény akkor, az akkori tapasztalataimmal, nyelvtudásom szintjével, szervezési skilljeimmel szuper volt, amely aztán adott annyi önbizalmat és tapasztalatot, hogy a későbbi útjaimat már önállóan szervezzem és úgy alakítsam őket, ahogy az az érdeklődésemnek leginkább megfelel.
