Még annyi de annyi helyszínről nem írtam itt, amerre az utóbbi hónapokban jártam, de hát valahol el kell kezdeni, szóval az egyik személyes csúcsélményemmel nyitok – íme Bergen!
Norvégia egész életemben az elsőszámú álomdesztinációim közé tartozott – persze tudom, hogy mindenről azt mondom, hogy húúú ide nagyon vágyom meg oda nagyon vágyom, de azért van pár ország, mondjuk Izland, Kanada, Brazília, Peru és Új-Zéland, amelyek hallatára kicsi szívem nem duplán, hanem legalább triplán dobban. És Norvégia is ilyen volt. Korábban azért nem utaztam ide, mert gondoltam, összespórolok annyi pénzt, amellyel majd az egész nyugati partvonalat beutazhatom, Bergentől indulva, aztán Alesund – Trondheim – Reine és persze legnagyobb álmom, a Lofoten-szigetek Északon. Aztán mikor megláttam, hogy a Wizzair Budapestről induló járatával Bergent már oda-vissza tízezer forintból megjárom, akkor gondoltam egyet, hogy majd visszatérek a többi helyre később, és most megnézem legalább ezt az egyet a kis norvég álomvárosaim közül.
Na most az elsőszámú benyomásaim Norvégiáról: 1) Gyönyörűbb, mint álmaimban. 2) Drágább, mint bármilyen hely, ahol valaha jártam. Direkt azért írtam elsőként azt, hogy mennyire gyönyörű, hogy azért egyértelmű legyen, mennyire megérte a buli, de azért amellett nem tudok elmenni szó nélkül, hogy még soha, semmilyen hely nem viselte meg ennyire a pénztárcámat. Éltem Londonban, jártam Svájctól Ausztrálián át Tokióig mindenféle klasszik-drága helyeken amelyekről mindenki, aki megfordult már arra, imád hüledezve beszélni, és megfordultam már Skandinávia egyéb pontjain is, nevesen Svédországban és Dániában. De sehol, ismétlem SEHOL a világon nem jártam olyan drága helyen, mint Norvégia. Szóval igen, Bergen úgy vonult be az útinaplómba, mint a hely, ahol még a csöves szupermarketben kajavásárlással sem tudtam megúszni egyetlen étkezést sem 10-12 euró alatti összegből.
Viszont ha a pénztárcádra rágyúrsz egy kicsit, akkor garantálom, hogy Norvégia életed egyik legbombasztikusabb úti élménye lehet. Elmondom, miket csináltam Bergenben.
Bryggen
A város talán legikonikusabb része a kikötő a kis színes házikókkal (lásd fenti kép), amelyek az UNESCO világörökség részét képezik. Itt rengeteget lógtam, mivel a YMCA hosztel, ahol megszálltam, közvetlen itt, a központban volt, és ez a rész valami szuperhangulatos. Bár Norvégia második legnagyobb városáról van szó, mégis inkább olyan bájos, kisvárosi feelingje van az egésznek.
Bryggen mögötti utcák
Hogyha azonban már kigyönyörködted magad a kikötőben és a kis színes házikókat is minden irányból megkukkoltad, akkor a legjobb dolog, amit tehetsz (szerintem), ha felsétálsz a Bryggen mögötti kis dombos részekre, itt alapvetően lakóépületek találhatók, na de milyenek!! A lenti képet csak szemléltetésként csatoltam, de hát körülbelül ötszáz hasonló fotót lőttem, engem ezek a skandináv épületek megőrjítenek, olyan cukik, mintha egy mesébe kerülne az ember. Aztán mész-mész és két ilyen tündércuki épület között pedig ott van valami észbontóan király Star Warsos graffiti. És az egésznek valahogy kurvajó az összhangja. Szóval, szánj rá fél napot, hogy csak elvessz a Bryggen mögötti utcácskákon és bóklássz össze-vissza.
Floyen
A borítóképen látható fotó szerintem az egyik legszebb kilátás Bergen városára, van itt is egy kis sikló, amit Floibanennek hívnak, és ez visz fel egy domb tetejére, ahol kecskék rohangálnak és az alattad elterülő város csodaszép látványában lehet részed. Amúgy gyalog is fel lehet sétálni a Floyenre, ami természetesen az olcsóbb megoldás lehetett volna számomra is, de a lucskos-saras idő és a béna cipőm kombinációjának lehetséges végkimeneteleit mérlegelve ezt mondjuk nem vállaltam be.
Fjord-túra
A legcsodásabb élményem talán az egynapos fjordtúra volt, amire Bergenből indultam egyik reggel. Előző nap vettem meg a „Norway in a Nutshell” nevű csomagot, na most ezt nem tudom, hogyan magyarázzam el – szóval ez végül is egy ilyen előre befizetett túra csomag, de nem az a fajta, mikor mész kiscsoportban egy idegenvezetővel. Hanem kezedbe nyomnak egy pár vonat- meg busz- meg hajójegyet, és aztán végigjárod az útvonalat a magad tempójában, azokkal az indulási időpontokkal, amelyeket te választasz. Érdemes szerintem befizetni egy ilyet (a Tourism Board iroda egy nagy épület a Bryggen városrészben, lehetetlen eltéveszteni), mert akárhogy kalkuláltam, egyénileg vásárolva a vonat- és egyéb jegyek sokkal-sokkal drágábbak voltak, mint ebben a csomagban. Amúgy így is annyira drága volt, hogy először dobtam egy hátast és utána egy óráig feküdtem a Tourism Board iroda padlóján vergődve, hogy ez most belefér-e a büdzsémbe – hát rohadtul nem – de hát mikor menjek fjordtúrára ha nem most, mikor Norvégiában vagyok. Najó amúgy nem vergődtem a padlón fekve. Na de komolyra fordítva, hát ez egy olyan csodálatos, feledhetetlen élmény, amit biztosan nem fogsz megbánni és tényleg ne hagyd ki, ha erre jársz. Talán Kanadában meg Új-Zélandon lehetnek hasonló tájak, de azért nem sokfele a világon, az biztos. Annyira különlegesek és gyönyörűek a fjordok, és azok a kis falvak, és a csodálatos vízesések mindenfele, ésésés… őrület gyerekek. Nem győztem kapkodni a fejem.
Karácsonybolt
Ez egy cuki, apró felfedezésem a Bryggen városrészben: az egyik színes házikóban van egy Julehuset nevű, egész évben nyitva tartó karácsonybolt. Na most ez nyilván a giccs négyzetre meg sokadikra helyezése, de azért ezt még akkor is ajánlom, ha egy igazi grincs vagy aki utálja az elüzletiesedett karácsony-ipart, hát annyira jópofa és random dolgokat lehet itt találni, hogy azért tuti lesz, ami mosolyt csal az arcodra. Több szobányi karácsoooooooooony.
Egyetem & botanikus kert
Annyira szép a bergeni egyetem és annak kertje (ami egyben a város botanikus kertje). Eltöltöttem a kampuszon fél napot, bandáztam a norvég diákokkal, velük ettem a menzán, lógtam itt is vagy fél napot. Nem vagyok egy botanikuskertes-típus (már ha van ilyen típus), de ez tényleg kiemelkedően szép volt.
Tengeri herkentyűk
Első reggelemen, mikor még nem realizáltam, hogy ez a mozdulat bizony óriási csődbe fog vinni, nyomtam egy szuper reggelit a Colonialien Literaturhuset nevű helyen, és hát figyelj. Ha egyszer úgy döntesz, belefér valami normális kaja, akkor Norvégiában a lazac nem annyira úri mulatság, hanem ugyanannyiba kerül, sőt néhány helyen olcsóbb, mint mondjuk a csirke. Szóval ha már egyszer elmész egy étterembe, akkor nyomj egy all-int és jöjjön a lazac meg az összes tengeri herkentyű, minőségre biztos, hogy itt találod a világ (egyik) legjobbját ezekből a dolgokból!
Amit még mindenképpen szeretnék kiemelni Norvégiából, azok maguk a norvég emberek. Én még nem találkoztam olyan emberrel Skandináviában, aki ne lett volna szuper mosolygós, segítőkész, nem beszélt tökéletesen angolul, vagy mondjuk aki türelmetlenkedett volna. Imádom őket. Ja, és jöjjön egy kis sztoritájm.
Bementem egy bergeni szupermarketbe, ahol kicsit szédülni kezdtem, kicsaptam a kasszás fiú elé a vércukormérőmet, megmértem a cukromat. A fiú már kérdezte, hogy mennyi a cukrod, hú 3.9, akkor már biztos szédülsz, kell-e banán vagy narancslé, le szeretnél-e ülni a pult mögötti székre egy kicsit. Teljesen meglepődtem, és mikor jobban lettem, megkérdeztem, hogy tud ennyit a cukorbetegségről, talán ő is cukorbeteg vagy van a családjában, mondja áh nem, csak tanulták a suliban. Ez a teszkós eladós fiú (jó amúgy Norvégiában seven-eleven van, nem teszkó). Összehasonlításként: Magyarországon ahhoz vagyok szokva, hogy egyetemet végzett ismerőseim annyit tudnak reagálni erre a betegségre, hogy „de hát nem is vagy öreg és kövér”, vagy „ha rosszul vagy, lődd be magad”, mert fogalmuk sincs, hogy az alacsony vércukortól is lehet rosszul lenni és az inzulin injekció a magas vércukorra van és ha alacsony cukorra belövök még több inzut azzal kb. meg is ölhetem magam, namindegy. Ez csak egyetlen példa volt, de bárhova mentem, étterem, diákszálló, bármilyen helyzet, ahol informáltam a dolgozókat erről a betegségről, annyira érdemben reagáltak rá, hogy egyik meghatottságból a másikba estem. A kávézóban a pincérnő sorolta, milyen kenyereik vannak a fehéren kívül, de egyenként is megnézi a szénhidrát tartalmukat a különböző típusoknak, ha kell. Meg ilyen sztorik sokasága. Híres a magas színvonalú oktatás a skandináv országokban, de ilyeneket megtapasztalni személyesen valami döbbenetes, döbbenetesen pozitív élmény volt. Hihetetlen, mennyire segítőkészek (más helyeken néha azt éreztetik velem, hogy a betegségem kb. egy teher, ami csak nehezíti mindenki életét, én vagyok a problémás vendég, aki háromszor hívja a pincért és tesz fel keresztkérdéseket, volt, ahol például vettem már észre olyat, hogy egy felszolgáló forgatta a szemét, mikor visszaküldtem egy jegeskávét, amibe vanília fagyit tettek, miután direkt elmondtam, hogy fagyi nélkül szeretném, namindegy). Szóval a norvég emberek, legalábbis akikkel összesodort ez a rövid, pár napos vizit, szuper műveltek, barátságosak, kedvesek és segítőkészek voltak.
Na most elmentem kicsit a személyes sztorizásba, de mindenesetre összegzésként: Norvégia nem olcsó mulatság, akkor sem, ha a kiutazást megoldod „okosba”, kevésből, de csodálatos hely, nagyon barátságos emberekkel, gyönyörű tájakkal, hangulatos városkákkal, isteni friss, szuper minőségű, egészséges kajákkal, én imádtam mindent, és csak biztatni tudlak, hogy te is ugorj neki az országnak.
A Wizzair heti kétszer repül Budapestről Bergenbe, a Norwegian légitársaságnak pedig a fővárosba, Oslóba vannak közvetlen járatai.
0 hozzászólás